A repertóriumról

A munka három fő egységből áll:

1. időrendi leírás
2. szerzői névmutató
3. tárgymutató

Irodalmi folyóiratoknál jól bevált módszer, hogy a feltárás első részeként, időrendi leírást alkalmazunk. Irodalomtörténeti szempontból sokat mondhat, hogy milyen szerzői gárda dolgozott a lapnál egyidőben.

A repertórium elkészítésénél nem volt gond az önállóan megjelent irodalmi anyag feltárásánál (szerezővel jelölt írások, próza, vers stb.), de a Megjegyzések, a Színház, az Új Könyvek rovatok másféle feltárást igényeltek. Csak sommásan, egy tételszámmal ellátva ezek semmitmondó adathalmazok lettek volna. Ezért ezek részletes feltárása mellett döntöttünk oly módon, hogy a tételszám mellett (melyet a rovat kapott), perelt abc jelzéssel láttuk el a kisebb nagyobb híranyagot, közleményt (pl. ezekből jöttek ki legnagyobbrészt az életrajzi adatok! A nekrológok szintén itt találhatók. A Megjegyzések rovatban még versközlés is előfordult. ld. 374. tétel.). Ezeket a vegyes tartalmú közleményeket rovatonként - hogy összetartozásukat jelezzük -, a, b, c stb. betűkkel láttuk el.

Az álnévvel ellátott anyag feloldása igen kis mértékben sikerült, tekintettel arra, hogy Gulyás ezt a folyóiratot nem dolgozta fel. Úgy gondoltuk, inkább maradjon feloldatlan egy-egy álnév, betűjel, mintsem hibás megoldást közöljünk.

A szerzői betűrendbe az önállóan, aláírással megjelent munkák kerültek. (Ezek a szakrendben önálló tételszámmal szerepelnek (pl. versek, tanulmányok stb.).

A tárgymutató a tárgyszavak füzérét jelenti. Az önállóan megjelent munkák tételszámukkal kerültek a szakrendbe, míg minden más közlemény (pl. könyvismertetések, színházi hírek, zenei újságok stb.) külön feltárást kaptak. A könyvismertetéseknél annak írója szerzőnek számít, de az aforizmák íróit nem tekintettük szerzőknek, ezek is a szakrendben szerepelnek. Fontosnak tartottuk az egyesületek, intézmények, társaságok "összehozását", ezért ezek egyesületek tárgyszó alatt szerepelnek (önálló helyükről utaló készült). Egy pár fontosabbnak ítélt (vagy gyakrabban előfordult) témát is csoportosítottunk pl. aforizmák, elbeszélések, kiállítások stb. Külön ügyeltünk az EIT működésére, az ezzel kapcsolatos anyag kiemelésére, csoportosítására.

A repertóriumhoz rövidítésjegyzék is tartozik.

Szeretnénk hinni, hogy e munka hasznos segítséget jelent mind a kor, mind pedig Erdély (közelebbről Kolozsvár) történetének kutatói számára, használata megkönnyíti a témában való elmélyedést az érdeklődők számára.

Fogadják szeretettel.

Az Összeállító